Az egyéni vállalkozók számára három adózási lehetőség áll rendelkezésre: a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó és az átalányadó. Hogyan működnek ezek a rendszerek, és milyen speciális szabályokat kell figyelembe venni az adózási forma váltásakor?
Annak a vállalkozónak, aki az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadót vagy az átalányadót alkalmazza, és a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata) szeretne váltani, tudnia kell, hogy a kata alá tartozás a bejelentés hónapját követő hónaptól kezdődik. Fontos kérdés, hogy ebben az esetben a korábbi adózási rendszer alatt kiállított számlák hogyan kerülnek adózásra, ha a kifizetés már a kata időszakában történik.
A katatörvény szerint a számlán szereplő teljesítési dátum határozza meg, hogy szja szerinti vagy katás bevételnek kell-e tekinteni. Tehát, ha egy vállalkozó 2024. január 1-től kezdi alkalmazni a katát, és 2024-ben állít ki számlát 2023-as teljesítési dátummal, akkor a számlán szereplő bevétel az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó hatálya alá esik, függetlenül attól, hogy a bevételt 2024 januárjában kapja meg.
A folyamatos teljesítésű vagy időszakosan elszámolt szolgáltatások esetében az adózási helyzet bonyolultabb. Az áfatörvény értelmében, ha a szolgáltatás teljesítési időszakát követően állapítják meg a fizetési határidőt, akkor a szolgáltatás teljesítésének időpontja a fizetési határidő lesz. Például, ha a 2023. decemberi szolgáltatásokért 2024. január 15-ig kell elszámolni, akkor a teljesítési időpont is ez az időpont lesz. Amennyiben a vállalkozó 2024. január 1-jétől vált a katatörvény hatálya alá, akkor ezek a bevételek már a kata szerinti adózás alá esnek.