Sok munkavállaló számára a gépjárművel történő ingázás az egyik leggyakoribb módja a munkahelyre történő közlekedésnek. Az ilyen ingázás költségei azonban terhet jelenthetnek a dolgozók számára. Ezért a jogszabályok tartalmaznak speciális szabályokat a munkahelyre gépjárművel történő ingázás költségeinek térítésére. Ebben a cikkben áttekintünk néhány speciális esetet, amelyekre figyelmet kell fordítani a költségtérítés kérdésében.
Ad1. A szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjából idézett kiemelés nem zárja ki, hogy a munkáltató a közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva – hazautazás esetén pedig értelemszerűen az utazások gyakorisága szerint – kilométerenként 30 forintot térítsen (ilyen esetben nem adódik adókötelezettség), függetlenül attól, hogy a munkavállaló az utazást milyen módom oldja meg [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 25. § (2) bekezdés; 16.2023. (I. 27.) kormányrendelet 1. §].

Ad2. Az előzőek érvénybe lépnek azon esetben is, ha több munkavállaló együtt egy járművel oldja meg a munkába járást, a hazautazást. Ez azt jelenti, hogy mindegyik dolgozó külön-külön megkaphatja a munkába járás költségtérítését, attól eltekintve, hogy kié a gépjármű. (A példaként említett belföldi kiküldetés költségeinek elszámolása ettől független.)

Ad3. Annak, aki mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni (ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja), a közigazgatási határon belül történő munkába járás esetén is fizethető adókötelezettséggel nem járó 30 Ft/km költségtérítés [39/2010. (II. 26.) kormányrendelet 4. § (1) bekezdés c) pont].
Ezen felül a másik kritikus pont a költségtérítést illetőleg az, hogy tömegközlekedés igénybevétele esetén a munkáltató milyen típusú, milyen földrajzi területre érvényes jegy vagy bérlet árát köteles megtéríteni. A márciusi változások éppen ezt az utóbbi területet érintik. A Magyar Közlöny 42. számában 2023. március 23-án kihirdetésre került a közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 91/2023. (III. 23.) kormányrendelet (továbbiakban: Mód.rendelet), amely
10. §-a a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) bizonyos szabályait módosította.
• A 2023. március 23-ig hatályos szabályozás alappillérén a munkáltató köteles megtéríteni a menetjegy vagy bérlet 86 százalékát, ha a munkavállaló a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
• Menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,• Elővárosi vasúton (HÉV-en),• Menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
• Utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
Természetesen vannak alapfeltételek, amelyeknek teljesülniük kell, illetve a költségelszámoláshoz szükséges dokumentum a papír alapon leadott bérlet vagy jegy. Az adómentes elszámoláshoz számla nem szükséges, de persze kérhető.