Nem újkeletű dolog, hogy a magyar cégek az Európai Unió más tagállamaiban is értékesítenek, s ez bizonyos feltételek mellett a közösségen belül áfamentes is lehet. Az egyik ilyen feltétel, hogy a kiszállítás más tagállamba valóban megtörtént, és ezt megfelelő dokumentumokkal igazolni is tudják az értékesítők.

Uniós vélelem a kiszállítások igazolására:

A kiszállítás megvalósulását igazolni kell, de ennek konkrét módját nem határozza meg az áfatörvény. Mivel ezt pontosan az uniós jogszabályok sem írták korábban elő, ezért a tagállamok eltérő gyakorlatot kezdtek alkalmazni, ami jogbizonytalanságot eredményezett. Ezt megállítva az Európai Unió Tanácsa 2020. január 1-jei hatállyal  az áfa végrehajtási rendeletet új szabályozással egészítette ki.

A végrehajtási rendelet felsorolja azokat a dokumentumokat, melyek megléte vélelmezi, hogy a terméket egy másik tagállamba adták fel, illetőleg szállították ki. A bemutatott dokumentumokon kívül – amennyiben az adóhatóság nem tudja cáfolni azok valódiságát – nem kérhető egyéb dokumentum megvalósulása igazolására. A vélelem fennállásához a dokumentumokból – például szerződésből vagy az ügyfél megrendeléséből – ki kell derülnie, hogy azok melyik közösségen belüli értékesítésekhez kapcsolódnak.

A kiszállítást közvetlenül igazoló, azaz a termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó dokumentumok:

 Aláírt CMR-dokumentum vagy CMR-fuvarlevél, hajóraklevél, légi teherszállítási számla, vagy az áru fuvarozója által kiállított számla.

A kiszállítást közvetetten igazoló dokumentumok az alábbiak:

Átvételi elismervény, amely igazolja a termékeknek az adott tagállamban való tárolását, amelyet a tagállamban a raktár üzemeltetője állít ki. A termékek feladására vagy fuvarozására vonatkozó biztosítási kötvény vagy a termékek feladásának vagy fuvarozásának kifizetését igazoló banki dokumentumok. Közjogi hatóság, például közjegyző által kiállított közokirat, amely igazolja a termékek rendeltetési tagállamba való megérkezését.

Az eladó által vagy az eladó nevében történő szállítás:

A dokumentumok kombinációjával kétséget kizáróan igazolni kell, hogy megtörtént a szállítás. Ehhez az eladónak rendelkezni kell legalább két, egymásnak természetesen nem ellentmondó kiszállítást közvetlenül igazoló dokumentummal. Ezeket két különböző, egymástól, illetőleg az eladótól és a vevőtől független félnek kell kiállítani. E mellett rendelkezhet az első és a második csoportban feltüntetett bizonyítékok közül eggyel-eggyel, vagyis egy a kiszállítást közvetlenül és egy közvetetten igazoló bizonylattal.

A vevő által vagy a vevő nevében történő szállítás:

Olyan esetben mikor a vevő végzi a kiszállítást, az eladónak rendelkeznie kell a fentieken túl magának a vevőnek a nyilatkozatával, amelyben elismeri, hogy az árut Ő maga adta fel valamely tagállamba.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

• a vevő nevét és címét
• az áru mennyiségét és jellegét
• az áru megérkezésének idejét és helyét
• a kiállítás dátumát
• a terméket a vevő nevében átvevő személy személyazonosságát.

Biztosan NAV-álló lesz így?

A fenti dokumentumok kombinációinak hiánya nem jelenti azt, hogy az adómentesség fennállásához szükséges kiszállítás nem igazolható más módon. A NAV honlapján megjelent tájékoztatóban is hangsúlyozzák, hogy továbbra is elfogadhatók a korábbi igazolások. Tehát saját menetlevél, útnyilvántartás, a vevő teljesítési igazolása, cégen belüli írásbeli felszólítás a szállításra, külföldi tankolás bizonylata, független fuvarozó cégek menetlevelei, sofőr áruszállításra vonatkozó nyilatkozata stb. is bizonyítékként szolgálhat.