Az ekho egy olyan szabályozott, illetőleg meghatározott tevékenységekből származó, és nem mellesleg meghatározott feltételekkel választható közteherviselési forma, amelyet a 2005. CXX. törvényben (ekho-törvény) határoztak meg. Lényegében megfogalmazták, hogy nem a jövedelem, hanem a választott bevétel alapján kell közterhet fizetni. Ennek mértéke pedig 2022. szeptember 1-jétől mindössze 15% lett. Ezen bevétel tekintetében egyéb más kötelezettség (szja, tbj, szocho) nem terheli sem a magánszemélyt, sem a kifizetőt.

Előnye még abban rejlik, hogy választható főállásban, mellékfoglalkozásban és még nyugdíjasként is. Ám ezzel nem ér véget a választás egyszerűsége.

Még is akkor ki választhatja az ekhót?

            Az ekhot egészen széleskörű foglalkozással rendelkezők választhatják. (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0500120.TV)

Viszont amit mindenekelőtt szem előtt kell tartani, hogy:

• a munkaviszonyban álló munkavállalóként vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként akkor választható, ha beleesik foglalkozása az ekhóra jogosító foglalkozások egyikébe, és/vagy
• akiknek az ekhóra jogosító foglalkozás szerinti tevékenységére kötött vállalkozási szerződése, vagy éppen megbízási szerződése van,

Ezzel párhuzamosan egyéb feltételeknek is meg kell felelni, miszerint az ekhót tervező választani nem nyugdíjas magánszemély, rendelkezik olyan jövedelemmel is, amely után közteherviselési kötelezettségek (szja, tbj, szocho, más EGT-államban biztosított személy esetében a szja-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.

Ez a jövedelem lehet bármely foglalkozásból származó munkaviszonyban szerzett járandóság, vagy egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét. Ide sorolandó a társas vállalkozás tagjaként a személyes ellenérték közreműködése és az szja-törvény szerint vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték.

Ez a feltétel a nyugdíjasokra nem vonatkozik, ők akkor is határozhatnak az ekhó mellett, ha nincs más jövedelmük [ekho-törvény 3. § (1) bekezdés].