Jövőre több adó mértéke is változni fog- cikkünkben a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről valamint egyes más intézkedésekről szóló törvényjavaslat lényegét foglaljuk össze.
A benyújtott javaslat több törvényt is érint, de az említett kompenzáció alapvetően a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók 4 százalékpontos csökkenését jelenti.
Minimálbér
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér és 260 ezer forintos garantált bérminimum azt eredményezi, hogy a munkavállalók nettó bére 2022-ben 21 679, illetve 27 265 forinttal nő – 133 000 és 172 900 forintra, miközben az adóterhek nem változnak, a személyi jövedelemadó 15 százalék, a társadalombiztosítási járulék 18,5 százalék marad. Ez azt is jelenti, hogy a munkavállalóktól nagyobb bevételre számíthat az állam: a minimálbérrel bejelentettektől 56 079 helyett 67 000 forint, a garantált bérminimumosoktól 73 365 helyett 87 100 forintot vonnak majd le havonta.
- Szociális hozzájárulási adó
A javaslat értelmében a jelenleg 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) 2,5 százalékkal, 13 százalékra csökkenne, 2021. január 1-jétől. Ezzel egy időben megszűnne az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás is, így együttesen 4 százalékos munkáltatói közteher csökkenést jelentene a jelenlegi szinthez képest.
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenésével – valamint a 2022. januárjától megemelt minimálbér hatására – némileg növekszik ugyanakkor a természetes személyekre vonatkozó éves szocho -fizetés felső határa is, a jelenlegi 598 920 forintról 624 000 forintra.
A szocho mérték csökkenése mellett (miatt) az szja-alap számításának szabályai is változnának arra az esetre, amikor maga a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ilyen esetben 2022-től a jövedelem 89 százaléka képezne adóalapot, szemben a mostani 87 százalékkal.
- Szakképzési hozzájárulás
A javaslat szerint 2022. július 1-je helyett már 2022. január 1-jei hatállyal megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás.
A szakképzésről szóló törvény rögzíti, hogy nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulást az alábbi jövedelmek után (amelyek egyébként a szociális hozzájárulási adó alapját képezik):
- a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §] adóalapként meghatározott összege,
- a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
- a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] adóalapként meghatározott összege,
- a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §]
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme.
Továbbá, a törvénymódosítás pontosította a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét.
Egyértelművé vált, hogy nem terheli szakképzési hozzájárulási kötelezettség többek közt a közhasznú szervezetet, az egyesületet, az alapítványt (ideértve a vagyonkezelő alapítványt, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt és a közalapítványt is).
A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körében az egyéni vállalkozó tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó fogalmat kell használni, továbbá, a szakképzési hozzájárulás alanya a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy is, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.