Ténylegesen alkalmazható-e a végrehajtói letiltás az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy béréből?

Mit is jelent az egyáltalán, hogy jövedelem letiltás, végrehajtás?

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) rendelkezései szerint letiltásnak, végrehajtásnak csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye.

A jövedelem letiltás azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet biztosító szervet (munkáltató, nyugdíjfolyósító, stb.), hogy az adós jövedelméből rendszeresen vonjon le bizonyos összeget és azt utalja át a végrehajtónak, illetve a hitelezőnek. Ezt az összeget az adós már nem is kapja meg. Jogszabály alapján történő levonás például az adóelőleg, vagy a különböző járulékfajták. Ha az adós a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizeti meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja. Azaz kisebb összeget kap meg, mint amekkora a munkabére.

A letiltás mindig a nettó összegből történik azzal a kitétellel, hogy az adós részére meg kell hagyni a mindenkori öregségi nyugdíj minimális összegét (jelenleg 28.500 forint). Az a jövedelem viszont, amely a mindenkori öregségi minimális nyugdíj ötszörösét meghaladja, korlátozás nélkül letiltható.

Érvényesíthető-e a letiltás egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy béréből?

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (efo-törvény) 8. § (3) bekezdése szerint a törvény szerinti közteher megfizetésével nem terheli

Munkáltatót terhelő: tb-járulék, szakképzési hozzájárulás, eho és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

Munkavállalót terhelő: nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Fontos megjegyezni, hogy a levonás szempontjából munkabérnek az a kifizetés minősül, melyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel, és az egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabér esetén ez a feltétel nem teljesül, így aggályos a letiltás érvényesítése.

Azonban mindenképpen fontos azt tudni, hogy vannak ettől eltérő jogászi és végrehajtói álláspontok is, így az eljárás a mai napig nem egységes. A Vht. 7. § (1) bekezdése szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a munkabéréből kell behajtani. Ezen feltétel pedig teljesül az alkalmi munkabér esetén, sőt a Vht. 74. § szerinti kivételek között sem szerepel.

Mindezekre tekintettel javasolt a végrehajtóval történő kapcsolatfelvétel, aki majd tájékoztatja a munkáltatót az esetleges kötelezettségekről.