Számlák az irattárban –megőrzési idő, selejtezés

Írta: Trimova

2021.11.11.

Hamarosan elérkezünk az év végi leltárhoz, és vele együtt esedékessé válik a selejtezés, mikor a szükségtelenné vált iratokat leselejtezzük.

Fontos kérdés hogy meddig, mennyi ideig tároljuk ezeket a dokumentumokat, mi az, amit papír vagy elektronikus formában őrizzünk meg, és mi a teendő akkor, ha a különböző jogszabályok mást írnak elő?

Nem elég csupán a dátumot meghatározni, ennél kicsit bonyolultabb ez a rendszer, ugyanis az iratok megőrzésére és selejtezésére több jogszabály is kiterjed, emellett az elektronikus adatkezelés, elektronikus számlázás valamint az archiválás is, egyre inkább része a vállalkozások gyakorlatának.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint a bizonylatokat az adó-megállapításhoz való jog elévüléséig kell megőrizni. Ez alapesetben azt jelenti, hogy a bevallás, bejelentés beadási vagy az adó fizetési határideje évének utolsó napjától számított ötödik év utolsó napjáig kell a dokumentumokat megőrizni.

Azonban vannak olyan esetek, amikor az elévülési időszak és ezáltal a megőrzési időszak meghosszabbodhat, méghozzá az adózó önellenőrzésével, mellyel időt nyerhet az adóhatóságok által, míg az ellenőrzést lebonyolítják, ezzel megszakítva az elévülési folyamatot.

Ezzel szemben, az üzleti évről készített beszámolót, üzleti jelentést és ezeket alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, illetve a naplófőkönyveket vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában a jogszabály előírása alapján legalább nyolc évig kell megőrizni.

A fentieken kívül a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat, ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve a részletező nyilvántartásokat is, valamint a szigorú számadású bizonylatok rontott példányait is, szintén legalább nyolc évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

A számlákat két csoportba lehet sorolni megjelenési formájuk alapján. Az áfatörvény 174. §-a szerint a számla lehet elektronikus vagy papíralapú. Mindkét megjelenési formára vonatkoznak ugyanakkor a fent ismertetett általános követelmények, azaz a megőrzési időszak végéig biztosítani kell

  1. a számla eredetének hitelességét,
  2. adattartalmának sértetlenségét és
  3. olvashatóságát.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

ÚJRAKÖNYVELÉS

Cserbenhagyta a könyvelője? Újrakönyveljük a teljes könyvelési anyagát 50%-os díjon.

KIHELYEZETT KÖNYVELÉS

Szeretné, ha cégénél dolgozna kihelyezett munkatárunk?

CÉGCSOPORTOK KÖNYVELÉSE

Több cége van? Szeretné őket egységesen kezelni?

BÉRSZÁMFEJTÉS, TB ÜGYINTÉZÉS

Teljeskörű bérszámfejtés, és TB ügyintézés.

KONTROLLING

Kontrolling, vezető számvitel, terv-tény eltérés, projektek eredményessége.

ÁTVILÁGÍTÁS

Ha értékesíteni szeretné cégét, vagy új befektetést tervez szükséges a független szakmai átvilágítás.

Hasonló posztok

Egyszerűsítések történtek a családtámogatási eljárásokban 

Egyes családtámogatásokkal kapcsolatos ügyintézéseket a kormány tovább egyszerűsíti és gyorsítja- ezeket a törvénymódosításokat az Országgyűlésnek, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) nyújtotta be. A KIM az MTI-nek küldött...

Megjelent a munkaügyi iratmintatár – az új Mt.-változásokkal

A munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása már 2023. január 1-jétől hatályba lépett, amely olyan átfogó jellegű és mértékű, ami az Mt. 2012-es megjelenés óta példátlan. Ezen módosítások érintik többek közt az alapelveket, a határidőket, a jognyilatkozatokat, a...

5+1 eset, amikor muszáj vagy érdemes módosítani az szja-tervezetet 

március 15-től elérhetővé váltak a NAV által készített 2022. évi SZJA-bevallási tervezetek. Általánosságban véve a legtöbb bérből és fizetésből élő számára nincs teendő a NAV által elkészített adóbevallási tervezettel. Előfordulhatnak viszont olyan egyéni esetek,...