Írta: Trimova

2021.11.11.

Számlák az irattárban –megőrzési idő, selejtezés

Hamarosan elérkezünk az év végi leltárhoz, és vele együtt esedékessé válik a selejtezés, mikor a szükségtelenné vált iratokat leselejtezzük.

Fontos kérdés hogy meddig, mennyi ideig tároljuk ezeket a dokumentumokat, mi az, amit papír vagy elektronikus formában őrizzünk meg, és mi a teendő akkor, ha a különböző jogszabályok mást írnak elő?

Nem elég csupán a dátumot meghatározni, ennél kicsit bonyolultabb ez a rendszer, ugyanis az iratok megőrzésére és selejtezésére több jogszabály is kiterjed, emellett az elektronikus adatkezelés, elektronikus számlázás valamint az archiválás is, egyre inkább része a vállalkozások gyakorlatának.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerint a bizonylatokat az adó-megállapításhoz való jog elévüléséig kell megőrizni. Ez alapesetben azt jelenti, hogy a bevallás, bejelentés beadási vagy az adó fizetési határideje évének utolsó napjától számított ötödik év utolsó napjáig kell a dokumentumokat megőrizni.

Azonban vannak olyan esetek, amikor az elévülési időszak és ezáltal a megőrzési időszak meghosszabbodhat, méghozzá az adózó önellenőrzésével, mellyel időt nyerhet az adóhatóságok által, míg az ellenőrzést lebonyolítják, ezzel megszakítva az elévülési folyamatot.

Ezzel szemben, az üzleti évről készített beszámolót, üzleti jelentést és ezeket alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, illetve a naplófőkönyveket vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában a jogszabály előírása alapján legalább nyolc évig kell megőrizni.

A fentieken kívül a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat, ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve a részletező nyilvántartásokat is, valamint a szigorú számadású bizonylatok rontott példányait is, szintén legalább nyolc évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

A számlákat két csoportba lehet sorolni megjelenési formájuk alapján. Az áfatörvény 174. §-a szerint a számla lehet elektronikus vagy papíralapú. Mindkét megjelenési formára vonatkoznak ugyanakkor a fent ismertetett általános követelmények, azaz a megőrzési időszak végéig biztosítani kell

  1. a számla eredetének hitelességét,
  2. adattartalmának sértetlenségét és
  3. olvashatóságát.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

ÚJRAKÖNYVELÉS

Cserbenhagyta a könyvelője? Újrakönyveljük a teljes könyvelési anyagát 50%-os díjon.

KIHELYEZETT KÖNYVELÉS

Szeretné, ha cégénél dolgozna kihelyezett munkatárunk?

CÉGCSOPORTOK KÖNYVELÉSE

Több cége van? Szeretné őket egységesen kezelni?

BÉRSZÁMFEJTÉS, TB ÜGYINTÉZÉS

Teljeskörű bérszámfejtés, és TB ügyintézés.

KONTROLLING

Kontrolling, vezető számvitel, terv-tény eltérés, projektek eredményessége.

ÁTVILÁGÍTÁS

Ha értékesíteni szeretné cégét, vagy új befektetést tervez szükséges a független szakmai átvilágítás.

Hasonló posztok

Gépjárműadó és cégautóadó – változás 2026-ban

2026. január 1-jétől a jogszabályi környezet változása miatt módosultak a gépjárművekhez kapcsolódó adók.  Gépjárműadó – változás 2026-ban A gépjárműadó mértéke 2026. január 1-jétől 4,4%-kal emelkedett, amely az előző év júliusi inflációs adatán alapul. A...

Széchenyi Beruházási Hitel MAX+

Időről időre sok vállalkozásnál felmerül a kérdés: hogyan lehet céges ingatlant vásárolni hitelből úgy, hogy az hosszú távon is biztonságos döntés legyen? Jelenleg elérhető egy államilag támogatott, fix 3%-os kamatozású hitelkonstrukció, amely kifejezetten beruházási...

NAV-ellenőrzések: mire érdemes most odafigyelni?

A közeljövőben a NAV ellenőrzései várhatóan egyre inkább a tényleges gazdasági eseményekre fókuszálnak. Kiemelt figyelmet kapnak a házipénztárakban kimutatott készpénzállományok, valamint a tagi és munkáltatói kölcsönök. Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják a...