TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Járulékfizetési alsó határ

2020 szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.

A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik

• gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek,

• köznevelési intézményben szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerben tanulnak.

Ha a tárgyhónapban a járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül megfizetni. E tekintetben nem alkalmazhatók a járulékkülönbözet elszámolására vonatkozó, a Tbj. 82. paragrafus szerinti szabályok, azaz a különbözet később sem hárítható át a dolgozóra. 

Ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék alapja (függetlenül annak megosztásától) a biztosított ellátási alapját képezi, illetve figyelembe veendő a kereseti korlát (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás) számításánál. A családi járulékkedvezmény összegének megállapításánál viszont nem. 

Szociális hozzájárulási adó

A családi gazdaságokról szóló törvény módosította a társadalombiztosításijárulék-fizetés és a szociálishozzájárulásiadó-fizetés szabályait. 

Változás a szociális hozzájárulási adó alapjában

A szociális hozzájárulási adó alapjának szabályai pontosulnak. Ennek keretében rögzíti a módosítás, hogy a felszolgálási díj nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.

A társadalombiztosítási járulék 2021. évi változásai kapcsán írtuk, hogy bekerült a (Tbj.) szerinti munkaviszonynál – visszamenőleges hatállyal – a mentességek körébe a csecsemőgondozási díj. Azaz nem kell megfizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy csecsemőgondozási díjban részesül. Ezzel összhangban a munkáltatónak nem kell megfizetnie – legalább a minimálbér 30 százaléka kapcsán – a csecsemőgondozási díjban részesülő alkalmazottja után a szociális hozzájárulási adót. Fontos, hogy ez a szabály ugyan 2021. január 1-jén lép hatályba, de alkalmazni visszamenőleg kell, méghozzá 2020. július 1-jétől.

Szintén a társadalombiztosítási járulék szabályának módosításán alapul az a szociálishozzájárulásiadó-módosítás is, amely arra az esetre vonatkozik, ha a személyijövedelemadó-előleg megfizetésére nem Magyarországon kerül sor. Az erre vonatkozó szabály kiegészült a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatókkal. 

Mindezek alapján a szociális hozzájárulási adó alapja a fenti esetben a következő: ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn személyi jövedelem adó kapcsán adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja

• az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege; vagy

•  a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

A fenti szabály esetében is igaz, hogy 2021. január 1-jén lép hatályba, de azt visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmazni.

Széchenyi Pihenőkártya

A Széchenyi Pihenőkártya kapcsán átmeneti időre szociális hozzájárulási adó fizetésére mentességet írtak elő, azaz a munkáltató által 2020. április 22-étől december 31-éig a Széchenyi Pihenőkártya számlájára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót megfizetni. Ezt az átmeneti időt 2021. június 30-áig meghosszabbították.

Szakképzési hozzájárulás

2021. január 1-jétől változik a szakképzési hozzájárulási kötelezettség. Ennek következtében például a gazdálkodó szervezeteknek valamennyi egyes meghatározott juttatás után is szakhót kell fizetniük.

Megváltozott munkaképességűek ellátása

A 2011. évi CXCI. törvény 2020. december 22-én kihirdetett módosítása kimondja, hogy 2021. január 1-jétől megszűnik a kereseti és folyósítási korlát, így a megváltozott munkaképességűek ellátásait bármely jogviszonyban folytatott munkavégzésből, keresőtevékenységből származó kereset összegére tekintet nélkül folyósítani kell.