Iparűzési adó megfizetése, ha több fiókteleppel rendelkezünk

Használaton kívüli ipartelep esetében hogyan kell bevallani az iparűzési adót, ha az előző éves bevétel meghaladja a 100 millió forintot?

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a vegyes (következő) adóalap megosztási módszert alkalmazni.

Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni. Az adóalapot tehát két részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével.

Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével.

Az adóalapmegosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni, ami elég pontosnak minősíthető.

A megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.

További érdemi része nincs a törvénynek, vagyis 2 lehetőség áll rendelkezésére az adózónak:

A, Hivatalosan megszüntetik a tényleges tartalomnak megfelelően

B, Az előző törvénycikket figyelembe véve nullától eltérő adóalappal telepítik az erőforrásokat elosztva a telephelyek között

2018. 10. 10.

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK